Bolhák
A bolhák közé mintegy 2000 faj tartozik, a Kárpátmedencében is kb. 50 fajuk honos. 2-4 mm nél nem nagyobbak, mégis például a pestis terjesztésével a történelmet is befolyásoló tényezővé váltak a múltban. Tojással (megtermékenyített petével) szaporodnak, melyből lárva kel ki, abból pedig báb lesz. A bábból kel ki a kifejlett bolha ez fog aztán állatokon és az emberen is vért szívni. A lárva szerves törmeléket, többek között a kifejlett bolha ürülékét fogyasztja. A bolhapopulációnak csak kb. 5%-a kifejlett bolha, a fennmaradó 95% pete, lárva és báb. A bolhabáb ráadásul hosszú hetekig életképes, tehát mentesnek vélt lakásban is újra megjelenhet a bolha. A téli fagyokat a kifejlett bolhák az állatok testén, a bábok, peték nyugvó állapotban, védett zugokban, pl. állatok odújában, üregeiben, kutyaházban vészelik át, így a fagyok elmúltával a bolhák száma megközelíti a fagyok előtti szintet. A bolhák tehát egész évben gondot jelentenek.
A bolhák kártétele
Szúrásukkal sok kellemetlenséget okoznak embernek, állatnak egyaránt, vérszívásukkal apró állatok esetén, ha súlyos a bolhafertőzés akár anémiát, vagyis vérszegénységet is okozhatnak. Gyakori jelenség, hogy a gyakori bolhacsípés miatt a kutyák és a macskák érzékennyé, allergiássá válnak a bolha nyálára, így egyetlen bolha csípése is elég, hogy a négylábú súlyos bőrtüneteket mutasson. Ilyen esetben 1-2 nap alatt súlyos szőrhullás jelentkezhet heves vakarózással kisérve, a szőrhiányos területek gyakran kivörösödnek, gennyes bőrgyulladás is kialakulhat.. Ilyenkor gyakran nem is találunk bolhát az állatban, csak a tünetekből következtetünk az okokra.
A bolhák számos baktériumos betegséget okozhatnak, ilyen például a macskakarmolás betegség (kórokozója a Bartonella henselae ill. Afipia felis nevű baktériumok), melyet ember is elkaphat, így, ha bolhát találunk kedvencünkben ne nyomjuk agyon, mert kezünk apró sérülésein át is megfertőződhetünk ezzel a betegséggel. Vérszívás közben terjesztheti a kiütéses tifusz egyik kórokozóját (Rickettsia typhi). A nyúlbolha terjesztheti a mixomatosis vírusát (a betegség ellen forgalomban van a nyuszik számára készült vakcina). A bolha galandférgeket is terjeszthet. Közti gazdája (a lárva él a bolhában) ugyanis az uborkamag képű galandféregnek (Dypilidium caninum), mely emberben is megtelepszik.
Kullancsok
A kullancsok a bolhákhoz hasonlóan obligát vérszívó paraziták, vagyis életbenmaradásukhoz, szaporodásukhoz vért kell szívniuk. Világszerte mintegy 600, más adatok szerint 900 fajuk ismeretes, Magyarországon is hozzávetőleg 20-25 faj él. A agyarországon élő fajok úgynevezett háromgazdásak, vagyis egyedfejlődésük során három különböző gazdán szívnak vért. A tojásokból lárvák kelnek ki, melyek kisemlősökön, rágcsálókon, madarakon szívnak vért. Eközben az állatokon utazva eljuthatnak lakott területekre, akár kertekbe is. Több vedlés után éri el az állat a nimfa állapotot, ekkor újra vért szív, majd vedléssel válik kifejlett állattá.
A kifejlett állatok a szaporodáshoz újra vért kell, hogy szívjanak, ezután kezdődik a peterakás a talajon. Az egyes vérszívások alatt a kullancsok nagy távolságokat tehetnek meg a gazdaállaton utazva, hiszen egy-egy vérszívás napokig is eltarthat, így juthatnak be lakott területekre, gyakran házi kedvenceinket, vagy épp az embereket szemelve ki áldozatul. A kullancsok természetes ellenségét az ember irtotta ki vegyszerekkel, ez egy apró fürkészdarázsfaj volt és a kullancsok lárváiba rejtette saját lárváját. Természetes ellenség híján a kullancsok robbanásszerűen elszaporodtak. Ezek a vérszívók akár fél évet is kibírnak táplálkozás nélkül és a hosszú téli fagyokat is átvészelik, így az idő enyhültével, legyen akár január közepe azonnal előbújnak és gazdaállatot keresnek.
A kullancsok leginkább a hűvös, nedves időjárást szeretik, ezért találkozunk velük általában ősszel és tavasszal. Valójában egész évben gondot jelentenek, hiszen nyáron elég pár csepp eső, meg 1-2 fokos lehűlés, télen 1-2 napos enyhülés - +5 Celsius foktól már aktívak ! - és máris előbújnak.
A kullancsok kártétele
Esetleges súlyos kullancsfertőzés ugyancsak okozhat anémiát fiatal és kistestű állatokban, de sokkal nagyobb veszélyt jelentenek azok a fertőző betegségek, melyeket terjesztenek. Ehhez már egyetlen fertőzött kullancs csípése elég.
A kullancs és bolhafertőzés megelőzése
Mint fentebb láthattuk a legnagyobb gondot nem is maguk a kullancsok és a bolhák okozzák, hanem az általuk terjesztett betegségek. Gyógykezelés helyett, mindig jobb, hatékonyabb és olcsóbb: a megelőzés.
Számos készítmény van forgalomban, mely hosszabb időre kiűzi ezeket az élősködőket háziállatainkból. Fontos, hogy ezeket a szereket folyamatosan egész évben alkalmazzuk, mert mind a bolhák, mind a kullancsok egész évben megtalálhatják kedvenceinket.
Állatorvosi rendelőnkben általában valamilyen Spot-on, vagyis rácseppentő szert alkalmazunk. Ezekből igen nagy a választék, hatásidejük rendszerint 4hét-1hónap. Használunk bolha és kullancsellenes nyakörveket is, általában akkor, ha az állat biztosan mentes ettől a két ízeltlábútól. Bármely készítményről legyen is szó, óvakodjunk a mindenhol kapható, pár száz forintos „bolhairtó nyakörvektől”, sprayktől és egyéb szerektől, mert a tapasztalat szerint ezek semmire sem jók. Legjobb, ha állatorvosától kér tanácsot, a legjobb megoldás érdekében.
